2014. február 17., hétfő

Egy órácska

Volt egy órám, éppen nem esett, kiszaladtam és beleszaladtam. Hosszú idő után hihetetlenül jól esett ez a rövid peca is.







F.

2014. január 20., hétfő

Légycserés miújság

Nagy nehezen sikerült kitalálni mit is kössek a Clogfly féle légycserés mókára majd együltő helyemben le is rendeztem mind a tizenegy darab kis jószágot:
 
 
 
 
 
 

 
 

A legtöbbet velük nimfáztam hiszen élő másuk minden vizünkben megtalálható és kisebb horogra kötve télen a Legjobb téli nimfa:


2013. december 6., péntek

2013 év horgászblogja díj

Nos, nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy tovább adjam a díjat, így ismertetném a döntésemet és egy kis indoklást.

A választottam azért kapja a díjat, mert szemlátomást, és minden posztjából egyértelműen kitűnik, hogy tiszteli, szereti a természetet, időt és eszközöket nem kímélve járja a vadvizeket kajakjával (ami nem titok,hogy nagyon megtetszett, valószínűleg én is beszerzek egyet, ha lesz rá lehetőségem). 
Nem volt rest és ugyan úgy, mint jómagam, a semmiből vágott neki a műlegyezésnek és hamar elkapta őt is a gépszíj, egyre ügyesebb és gyönyörű helyeken kamatosztathatja tudását, amit kicsit irigylek is. 
Politikától és minden egyébb szennytől mentesek a bejegyzései, a horgászat és a halak alkottják a középpontot.


Mindebből kifolyólag szeretném a díjat a Szigetközi Csónakos Pecásnak ítélni, nem mint büntetést, hanem mint elmismerést és egyben, ahogy Pupa is elrendelte, egy lökést is adni a továbbiakban, hogy blogját hasonló jó minőségben fentartsa.

Gratulálunk Nátz Ervinnek! ;) Csak így tovább!


A kitüntetetteknek a díjat a főoldalon kell elhelyezniük, 
legalább fele méretben és még egy évig 
ez eddigi minőségben kell blogjukat fenntartani.
A következő években, a díjat mindig az első díjazott adományozza tovább,
melyről egyeztet a díj alapítójával, a Horgászó Séf bloggerével.

2013. november 27., szerda

Lassan jön a miku

Közeleg a mikulás és vele a 2013 horgászblogja vándor díj elajándékozása, odaítélése, kinek hogy tetszik. Elismerés egy tartalommal, esztétikummal megtöltött horgászblognak és szerkesztőjének.

Bár a díj megalapítója, Pupa mostanság inkább a televízió képernyőin keresztül szórakoztat minket, úgy gondolom, ne hagyjunk veszni egy ilyen hagyományt, mint a már 3. éve megalapított tiszteletbeli kitüntetés.

Minthogy közeleg a fogvacogtató hideg téli idő, egyre többet ragad egeret a mindenkori pecás és olvasgatja a jobbnál jobb horgászoldalakat, blogokat. Sajnos így vagyok ezzel én is, horgászni egyre kevesebb időm van, de mindig beleakadok egy-egy jó kis írásba, szép fotókba, amik részben visszaadhatják a mámorító halszagú élményeket, a természetben töltött időt.

Remélem Ti is így gondoljátok és örömmel veszitek majd a díjazottat, akinek feladat továbbra is további két blogot kitüntetni.
A díjat a fenti kis szerkesztmény hivatott képviselni, remélem nem lett rossz, nekem tetszik és ez a lényeg

Üdv. Földi




2013. október 21., hétfő

Előbújtak

Reggel kilenc óra, állok a hídon és fürkészem szemüvegem mögött a vizet, domira vagy csukára utaló jeleket remélvén. Alacsony a víz nagyon, a hínár még jócskán megnehezíti a horgászatot. Azonban a halaknak ez tetszik. Ide-oda sazzézó kis csukát veszek észre az egyik hínárfoltban, lassan, megfontoltan közlekedik a tiszta, sekély vízben, kishalak riadoznak néhol, tudatván velem, hogy bár rablást nem látok, mégis ott vannak valahol a ragadozók és csipegetnek.

2013. szeptember 30., hétfő

UL br-lures wobbler próba

Sikerült végre összehozni egy találkozót Krisztiánnal , akitől az áhitott csalikat sikerült beszerezni, cserébe megigértette velem, hogy publikálom ha sikerrel járok a kis halacskákkal. Nos fogtam halakat szinte mindegyik darabbal, olyan helyekről is, amik eddig sosem adtak halat, vagy kevesebbet. Nagyon dús még a vegetáció a csatornákon, nehéz a jónak vélt helyre bejuttatni a csalit és értelmesen elhúzni azt. Bár a tapasztalatom most az volt, hogy legyezve is, de még pergetve is vizbeéréskor jött a legtöbb domikapás, és amire nem számitottam, temérdek sügér is a kis piros horgokra akadt, megtalálva egy bandát, szinte minden egyedet sikerült levadászni. Sokszor látott halra dobtam, a fákon beszürödö napfényben láttam meg a halat a csali mögött. Ilyenkor kellett valamit figurázni, mert sokszor csak bökdösték a csalit. És a végén még egy csukesszal is összeakadtam.
Köszi!

2013. szeptember 1., vasárnap

SajósHernádos

XI. Sajó kupán jártunk, ezzel együtt a másodikon életem során. A társaság sokszínűsége és jókedve ezúttal is kihúzta a lelkeket a hal nemfogásának mocsarából. Utána kicsit Hernádoztam, Hernádoztunk, sátorrozás egyedül, éjszakai zajok, barátnőm is becsapott egy kölyök csukát és én is újítottam előtte egy 35ös domit, szóval elment a nap, szép élmények újra már rég nem volt ilyen. És egy darabig valószínűleg nem is lesz.