2013. szeptember 1., vasárnap

SajósHernádos

XI. Sajó kupán jártunk, ezzel együtt a másodikon életem során. A társaság sokszínűsége és jókedve ezúttal is kihúzta a lelkeket a hal nemfogásának mocsarából. Utána kicsit Hernádoztam, Hernádoztunk, sátorrozás egyedül, éjszakai zajok, barátnőm is becsapott egy kölyök csukát és én is újítottam előtte egy 35ös domit, szóval elment a nap, szép élmények újra már rég nem volt ilyen. És egy darabig valószínűleg nem is lesz.

Na szóval néhányat a tapasztaltak között mégis megosztanék.


Először is a verseny. Sajó kupa XI. jubileum után egy évvel újra szép számmal gyűltünk össze a Sajó partján, és mint más hasonló megmérettetés, úgy ez az összejövetel is jó hangulatban, barátságos légkörben telt. A társaságot a légykötésen és a sztorizgatáson kívül az is összekovácsolja kicsit, hogy sokszor a majd haltalan szektorokban horgászóknak van ideje a vízben vagy parton állva megismerkedni egymással. Voltak akik jobbnak látták a közeli italozóban folytatni a versenyt vagy méginkább az ismerkedést.


Ez köszönhető volt a húzott szektor hiányos kondícióinak vagy éppen az erős légnyomásváltozásnak, amit mi emberek is megéreztünk erősen. Szerencsére a tavalyi dupla nulla szektoraim után a délelőttibe jól álltam bele, és megtaláltam egy "sekélyebb" szakaszt, ami a szektor határán terült el, és a híres hírhedt Gégény Úr mellett volt szerencsém 4! halat szákba terelni. Ez némileg feldobott, nem tudván még, hogy a délután nullába fog konyulni...



No de sebaj, fogtam halat, és érdekes dolgokat tapasztaltam:
1. Ami bár eddig is tiszta volt előttem, most méginkább beigazolódott. Felmelegedő vízben, mikor az adott horgászott helyet a legmagasabb szögben érték a napsugarak, akkor jelentkezett a kapások 90%-a. Megjegyzem ez 10-11 óra között volt jellemző, utána a magas fák árnyéka elvette az étvágyukat..
2. Polibogár Nekem nem működött, annál inkább 12es red tag, kicsit súlyozott nedves variánsa.
3. Úsztatva sokkal kevesebb kapás, mint csattanósan, később lágyabban ejtve. De ha úsztattam is inkább a belekapós kapások azok is inkább akkor, amikor a drift kifeszítette a zsinórt és a víz alatt jött a légy. Próbáltam félszárazzal, de a csíkhúzós technika nem vállt be.


Délután kissé megfáradva, jóllakva, tapasztalatokat megosztva és sokaknak komoly gondba merült arcal agyukat azon törve teltek a percek, hogyan lehetne az előttünk álló szektorokból a legtöbbet kihozni. Én speciel a hallottak alapján nem reméltem semmi jót, lehet bevonzottam vagy mifene, de beigazolódtak a jóslatok. Az általunk 3an horgászott szektor legalább fele horgászhatatlanul mély volt, és a horgászott szakasz is kuka, kb 2-3 tizen centis hallal. Beszélgetés, fotózás, partról nimfázás...


A verseny végeztével pihi, pakolás, eredményhirdetés, nagy meglepetést szerintem senkinek nem okozotak a dobogósok. Gratulálok nekik, szépvótsrácok! :)



Aztán este 7órára találtam az utolsó ottmaradottak közt egy fuvart a jóöreg Hernád partjáig, ahol aztán némi folyadékot magamhoz véve, szaladtam is a vízpartra a sötétedés előtt felverni a sátrat. Amiből sötétedés utáni sátorfelverés lett, mert a kezembe ragadt a botorsózsinór és még a kázlóba is beleléptem véletlenül a látott szedések és rablások láttán. Sikerült is belefutnom egy 35ösbe és kisebb társaiba, aztán irány a sátorhely, óvatos pakolás és jól elrejtett sátor a vízparton, nehony a helyi kisebbség megsejtsen valamit.



Bár a vizet sokan közülük nem szereti, biztos ami biztos halkan bontottam a sörömet és már nem is telefonáltam csak hallgattam az esti halmozgásokat és a gémek és kócsagok civakodását a jobb helyekért.

Fél5-kor már vártam, hogy világosodjon, és végre összecsomagoljam az elromlott zipzáras hálózsákot.. nem aludtam valami jól.



Hajnali 8 celsius. Bár most magasabb parton vertem tanyát, akadt azért pára a sátorvásznon.
Gyors pakolás, mitkössekfelmitkössekfel aztán inkább a mitvegyekfelmegfagyok kérdés járt a fejemben. Hamar gázlót húztam, elrejtettem a tatyókat és irány a tegnap esti bokor.
Sokadik dobásra csak előbújt egy 40es aztán semmi így tovább álltam. Érdekes volt, hogy sok esetben a 30centi körüli halak erősebben, kitartóbban védekeztek, mint öregebb társaik, amik inkább lomhán, pontyosan húztak egy darabig vagy beúsztak a lábam alá és hülyének néztek.



Váltogatni kellett a polidarazsat és a nedves legyeket amik itt is a Sajós pecához hasonlóak voltak. Néha látott halat sikerült megfogni, ennek már csak azért is örültem, mert közel 40centi volt az átlátszósága a víznek, ami elég ritka a Hernád ezen szakaszának estében. Aztán elkezdett zavarosodni és jöttek a polik.



Végig horgásztam a szokásos szakaszokat, ücsörögtem kicsi a sóderszigeteken, figyeltem a kishalak és vártam a sugallatra. A kisebb halak már nem is érdekeltek annyira, tudván ott vannak alattuk a nagyobbak is. A nimfázás viszont az idén annyira nem szerepel jól. Fel kell csalogatni őket leglább vízközé nedvessel, vagy megtalálni a jó sodrást, és úgy bejuttatni a legyet a langókba, bokor mögé. 10es nedves, csillogó bordázattal rikító vagy fluo farokkal és némi dróttal alásúlyozva. 



Sokszor tudatosítanom kellett magamba, hogy ez nem a Sajó, más légyvezetés kell. Hihetetlen, de tényleg lelke van egy víznek, hiába hasonló egy drift és ugyan úgy ott van egy bedőlt fa vagy vízbe hajló bokor. Minden más. A halak is különböznek és a természetük is eltér más vizekben élő fajtársaiktól. Több a ragadozás, rengeteg az ivadék hal, melyek nagyobb esetben saját fajtársaik, így ezt a tulajdonsáukat is nevezhetnénk kannibalzmusnak. Sztrímerezni viszont nem volt kedvem, inkább hosszabb farkú nedvesekkel bolondítgattam őket.



Később barátnőm és szülei is megérkeztek értem, sikerült bemutatót tartanom egy-két hal erejéig a módszer szépségéről és sikerességéről, és persze Alíz sem hagyta otthon a kis felszerelését és sikerült is neki egy kölyökcsukát partra segíteni. :) 

Egyszóval jó kis hétvége volt, fárasztó is, de kellemesen. Halas lett a kezem, jó emberek között lehettem és természetesen a vízparton. No meg a vízben. Ami mégjobb! :)




F
ui.: Köszönöm a képeket a készítőiknek!

5 megjegyzés:

  1. Már írni akartam neked, hogy mi van veled, nagyon eltűntél...hiányoztak a fotóid. :)

    VálaszTörlés
  2. Sajnos nem sok időm van ilyesfajta luxusra :) meg a fényképezőm is szervizben.. szóval majd lesznek jobb képek remélem, de addig is ez van.

    VálaszTörlés
  3. Mi az, hogy nem is lesz mostanában?
    Tessék menni pecázni, és bejegyzéseket készíteni! :)

    VálaszTörlés
  4. szia! orulok az irasnak, jo ujat olvasni toled!

    Istvan

    VálaszTörlés
  5. örülök, hogy van még aki, követi a blogot :)) sajnos mostanában nem úgy jöttek össze a dolgok, hogy minden stimmeljen egy felhőtlen pecához, de próbálok minden szabad szabadidőmet erre fordítani így a tél beállta előtt. sajnos ha az embernek nincs sok ideje akkor vagy belenyúl a jóba, vagy betlizik. betliről meg nem szívesen ír szerintem senki. így aztán csak azt olvashatjátok, ami érdemes. remélem. nyilván ne higyje senki, amit egyébként már hallottam ismerősöktől, hogy mindig fogok halat :D álomnak jó, de marad ez hiú és irracionális remény. próbálok újra tartalmat is adni a blognak, remélem menni fog :) mert ugye többre vagyunk hivatottak! :) Köszi!

    VálaszTörlés