Waters


Másodmagammal azon törtük a fejünket Dávid barátommal, hogy mennyire ellehetetlenítik bizonyos dolgok a műlegyes horgászatot kis hazánkban. Ennek részleteire most nem térnék ki, szerintem aki érdekelt a témában, tudja miről/mikről beszélek.
Szeretnék hasznos információkkal szolgálni a horgászoknak, ezért minden érdekességet rendszerezettebben próbálok majd megjeleníteni nektek. Legyen az vízállás, az adott víz elérhetőségei, jogosítványok beszerzésének lehetőségei a horgászatához, műléggyel fogható halak, alkalmazott technikák és csalik.
Reméljük érdemes információkat olvashattok majd ezen a blogon is, és az eredményes, kellemes horgászathoz tudunk majd némi segítséget nyújtani!

Első bejegyzésként kezdjük is a sort egy számomra kedves, tipikus nyírségi csatornával. Ez pedig a  

Lónyai-főcsatorna.

Hossza: 91 km.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kezelő: Szabolcsi Halászati Kft.
Elérhetőségek: 42/410038, 4400 Nyíregyháza, Csillag u. 16.



A beletorkolló főfolyások hossza: Vajai főfolyás 47 km, Máriapócsi főfolyás 37 km, Bogdányi főfolyás 5 km, Sényői főfolyás 18 km, Kállai főfolyás 55 km, Érpataki főfolyás 46 km, Simai főfolyás 32 km hosszúságú.
Az 1800-as évek közepéig – a lecsapolások előtti időkben a domborzati viszonyok sajátosságai miatt – a Nyírség legnagyobb része lefolyástalan volt.
A csapadékos időkben a homokdombok közötti mélyedésekben összegyűlt víz a terület nagy részén lehetetlenné tette a földek művelését. A Nyírség birtokosai az 1800-as évek elején (1806) felvetette egy vízelvezető csatorna létesítését. Az első kedvező lépést a megvalósítás felé Kállay Miklós Szabolcsvármegye alispánja tette meg azzal, hogy 1806-ban és az azt követő években közerővel úgynevezett vármegyei árkokat készíttetett a lefolyástalan, pangó vizek elvezetésére, összekötve a homokdombok közötti árkokat. Ezáltal lehetővé tette, hogy az árkok vizei – természetes esés következtében – északi irányba a nagyobb medencékbe folyjanak. Ennek következményeként a nagyobb medencék vízszintje megemelkedett, s a terület vizenyősebbé vált. A területen élő birtokosok – földjeiket féltve – utat nyitottak a víznek az alsóbb medencék felé, aminek következtében a Nyírség vizei a Rétköz-re zúdultak.

A helyzet rendezésére 1879-ben alakult meg a Nyírvíz Szabályozó Társulat, s készült el a Nyírség vízszabályozásának terve. A Lónyai-főcsatorna (fő ága) 1879-ben készült el. A főfolyások hossza 750 km volt, de a csatornahálózat végső kiépítése és befejezése csak 1939-ben történt meg.
Jelenleg a Szabolcs Halászati Kft kezelése alatt áll, és az állami horgászrendben érvényes szabályok vonatkoznak rá. Persze ettől eltekintve a környékbeliek nagy része, és akkor így talán diplomatikus voltam, ha lehetőségük van rá, viszik a halat, ha megfogják. Ez persze nem bűn, ha nem méreten alul fogják, érvényes engedéllyel, és megengedett mennyiségben. Ez általában nincs így. Mint ahogy az országban sok más helyen sem.

Mindemellett elmondhatom, hogy változatos halfaunával rendelkezik és ezeket a halakat nem egyszerű megfogni ezen a vízen. Tekintve, hogy kotrást vagy bármiféle mederrendezést rég látott a csatorna és ezt a halak a jól ki is használják. A műlegyes pecához igen kegyetlen a sok vízinövény, azonban partról szinte mindenhol meghorgászható.

Ártere megfelel szinte minden benne élő halfajnak az ikrarakáshoz és az ivadékok is találnak maguknak menedéket és táplálékot egyaránt. Természetes szaporulata szerintem nagyszerű, ezzel már csak gazdálkodnia kéne a vízkezelőnek és nagyszerű horgászvíz válhatna belőle. Azonban így is gyönyörű halakat ad, még ha nehezen is.
A Tiszához közelebb találkozhatunk szép számmal domolykókkal, balinokkal, távolodva a folyótól pedig még szép jászkeszegekbe is belefuthatunk. Sügérek és csukák nagyszerű élőhelye a csatorna, így élvezetes pecában lehet részünk a műtárgyak közelében minden évszakban, ősszel és tavasszal a ritkábban benőtt mederben pedig mindig elsőrangú csukázásokat lehet megejteni.

A halak gyakran nagyon gyanakvóak, a száraz legyekkel nincsenek túl jóban, azonban a hallegyeket szívesen eszi szinte az összes halfaj. Látni a csatornában szép pontyokat is, amik előszeretettel kapnak apróbb halak után és a jászok is vehemensen iramodnak egy-egy babahal vagy szitakötő után.
Napijegyet és éves engedélyt Nyíregyházán a horgászboltok többségében be lehet szerezni. A tiszai éves engedély magában foglalja a csatornát is, de külön is vételezhetünk csak rá érvényes éves jegyet is 4500 ft-ért.

Én általában Kemecse, Kótaj, Buj és Gávavencsellő községeknél horgászom a Lónyain, ezek mind könnyen megközelíthetőek. Mindenhol számíthatunk fogásra, azonban ha elhagyjuk a lakott településeket és egy kis sétára adjuk a fejünket, vadregényes, igazi nyírségi vízen horgászhatunk, ahol igazán vad halak akadhatnak horgunkra.
Kapcsolódó írásokból néhány:
http://foldisfly.blogspot.com/2011/03/lonyai.html
http://foldisfly.blogspot.com/2011/06/lonyai-20110602.html
http://foldisfly.blogspot.com/2011/10/kicsit.html
http://foldisfly.blogspot.com/2011/09/gavai-domik_26.html
http://foldisfly.blogspot.com/2011/07/gavavencsello-20110728.html


A Hernád
Vízkezelő: Észak.Magyarországi Horgász Egyesület
Cím: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 73.
Telefon/fax: 46/354500
E-mail: e.horgasz@chello.hu
Nyitvatartás:
Hétfő-Szerda 8.00-12.00 - 13.00-15.30
Csütörtök 8.00-12.00 - 13.00-17.00
Péntek 8.00-12.00 - 13.00-15.30


A Hernád a Sajó mellékfolyója, amely a Tiszába ömlik. A folyó teljes hossza 286 km, magyarországi szakasza 118 km. Szlovákiában, az Alacsony-Tátrában Poprádtól délre ered. A teljes vízgyűjtő területe 5436 km2, ebből 4300 km2 Szlovákiában van. A folyó vízgyűjtő területe nagy, de a csapadék eloszlása miatt a folyó nem bővizű. Magyarországon a folyómeder átlagos esése 55,7 cm/km, a víz átlagos sebessége 6-2 km/h, átlagos mélysége 1-3 méter. 
A meder általában sóderes, apró szemcsés homokkal feltöltött, néhol süppedős ugyan, mindig találhatunk rajta biztos pontot.



A vízszabályozásnak és a nagyobb esőzéseknek „köszönhetően” ez a folyónk is gyakran változtatja arcát, az áradás mind ahányszor formálja a medret, ezzel régi haltartó helyeket elmosva, újakat teremtve, amelyekre ha rábukkanunk, csodálatos halakkal vehetjük fel a kapcsolatot. Szélessége elérheti a 30-40 métert, ezért a folyó mederközépről történő horgászata itt lehetséges és a legtöbbször elengedhetetlen is, mivel a legtöbb helyen gázolható. A víz sodrása átlagos nyári vízállásnál nem túl gyors, viszont érdemes ügyelni a már említett változatossággal járó, hirtelen mélyülő mederalakulatokra, amik hamar eláztathatják az embert. A Hernád alsóbb szakasza híres domolykó állományáról, azonban a nagyobb egyedeket megtalálni, és horogra csalni nem egyszerű feladat. A domolykót ismerve ezen a vízen is a part menti sávban mozognak szívesen és a parti növényzetről behulló bogarakra, rovarokra vetik rá magukat előszeretettel. Legfőbb hal az alsó szakaszon a domolykó, de többször akadtunk már paducba, küszbe, fognak itt süllőt, balint, harcsát, márnát, és láttam bucót valamint sokat, védett halfajainkból. Egyszóval változatos halfaunával büszkélkedhet a Hernád.

Legtöbbször a Bőcs községet ketté szelő szakaszt horgásztam, azonban a Hernádnak rengetek jól legyezhető szakasza ismert. Korábban már írtunk a folyóról és az ott szerzett tapasztalatokról élményeinkről. A műlegyes horgászat legtöbb technikája sikeresen alkalmazható ezen a folyón, igazi vadregényes környezetben. És a legyes szakaszokon alig találkozni emberrel.

Az utóbbi év tanulsága az volt számomra, hogy nem kell megijedni addig nem használt technikáktól és legyektől. Amióta legyezek, alig kötöttem nedveslegyeket, pedig az utóbbi horgászatok azt mutatták, hogy érdemes a nem látott halakra is nagyobb figyelmet szentelni és a jónak vélt helyeket ilyen technikával hajigálni. Alig néhány centire a víz alatt jól látható és érezhető a kapás nedvesléggyel horgászva is, és sokszor a szárazozásnál is eredményesebbek lehetünk.
Kapcsolódó írásokból néhány:

Miskolcon az összes horgászboltban kaphatóak engedélyek:
Éves engedély 12.000 Ft,felnőtt napijegy 1200 Ft,ifi napijegy 500 Ft.

Halőr: Pukkel István, Tel: 70-582-6306






















2 megjegyzés:

  1. Szia Földi!

    Töröld nyugodtan a hozzá-beleszólásomat:
    "...[a Hernád] Csehszlovákiában. az Alacsony-Tátrában Poprádtól délre ered..."
    Na ez a Csehoszlovenszká rész biztos nem mai keletű... Gondoltam szólok.

    Sajóról nincs valami hasonló leírásod?
    Köszönet és szép napot.
    Korvin

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, javítom! Nem is értem miért nem javítottam már az elején... :D
    Nos amit a Sajóról tudni lehet és érdemes, azt sajnos nem tőlem fogod megtudni. Nem rendelkezem releváns tapasztalattal a folyót illetően.. gondolkozom hol lehetne még utána érdeklődni, szerintem a fórumon sajómenő néven volt megtalálható egy Dániel nevű srác, ha őt felkutatod, biztos tud érdekes dolgokat mondani, ugyanis tudomásom szerint miskolci és a Sajó jó ismerője.
    Egyébként természetét tekintve szerintem a Hernádhoz nagyon hasonló folyó.
    Találkozunk a kupán! ;)

    VálaszTörlés